Izabella, Jákób és a Tárogató (Nagymuzsaly)

izabella-jakob-es-tarogato_0Bár a Beregszász és Bene között elhelyezkedő Nagymuzsalyból az átutazó jóformán csak az útszéli standokon árult, helyben termesztett gyümölcsöket látja, számtalan olyan dolog és személy van, ami a települést érdekessé, és legfőképpen értékessé teszi. Continue reading

872 19.12.2013 - 15:43

Újévi kántálás, nótázó Baksa-had, Cók-Mók Bábszínház (Bátyú)

ujevi-kantalas-notazo-baksa-had-cok-mok-babszinhaz_0A Beregszászi járásban található Bátyúra nem csupán az igaz, hogy színes kulturális élet folyik a településen, hanem az is, hogy számos olyan lakója van, aki nap mint nap tesz valamit azért, hogy a régi hagyományok, szokások fennmaradjanak. Teszi ezt ki-ki a maga módján: okítva a katedráról, tűvel és cérnával kezében, vagy éppen vígan nótázva. Continue reading

637 17.12.2013 - 18:04

Siratkózás, farsangi ijesztők, egyedülálló mesteremberek (Fornoson)

siratkozas-farsangi-ijesztok-egyedulallo-mesteremberek_1Munkácstól, a járás központjától alig néhány kilométer távolságra, mégis igencsak „eldugva” helyezkedik el egy kis, magyarok lakta falu, Fornos. A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye részét képező település első említése 1335-ből való. Neve a régi magyar Fornos személynévből ered, első ismert birtokosa a Fornosi család volt. A falu elhelyezkedéséből, eldugottságából eredően számos szokás, hagyomány őrződött meg s maradt fenn sokáig a főként református vallású lakók körében. De, ahogy az cikkünkből is kiderül – sok más kis, eldugott faluhoz hasonlóan –, mára ezek, sajnos, eltűnőfélben vannak. Igaz, bőven van még mesterembere, hagyományőrző tevékenységet végző személye ma is! Continue reading

727 17.12.2013 - 18:02

Hagyományőrzés egy határ menti kis faluban (Asztély)

hagyomanyorzes-egy-hatar-menti-kis-faluban_0Nyilván sok kárpátaljai magyar fejében megfordult már az a gondolat, hogy ha csak kicsivel odébb húzzák meg a trianoni határokat, akkor lakhelye ma is Magyarország részét képezné. Valószínűleg sokat gondolnak erre a határ menti települések, így például Asztély lakói is. Az írásban először 1378-ban említett település az egyik azok közül, amelyeknek a szó legszorosabb értelmében Magyarország a szomszédjuk. A haza közelsége, a lakók személyisége, magyarságához való ragaszkodása egyaránt közrejátszhatott abban, hogy máig is sok dolgot megőriztek, őriznek a múltból. Continue reading

1156 17.12.2013 - 18:00

Rokkalopás, eltűnt régiségek és Gyöngyösbokréta (Dercen)

rokkalopas-eltunt-regisegek-es-gyongyosbokreta_0Dercen a Munkácsi járás egy közel háromezres lakosságú települése. Első ránézésre semmiben sem különbözik más faluktól, de ez koránt sincs így! Lakói beszédükben, egy-egy hagyományukban, a népi értékekhez, népművészethez való ragaszkodásukban is különböznek a többi kárpátaljai falutól s annak embereitől. Persze, a lehető legjobb értelemben véve. Continue reading

1228 17.12.2013 - 17:58

Libapiac és kézművesmesterségek. Az Aklik

libapiac-es-kezmuvesmestersegek_0A Nagyszőlősi járásban, Nevetlenfalu és Szőlősgyula között terül el három azonos nevű település – három Akli: nevezetesen Öregakli, Újakli és Aklihegy. Bár különálló településekről van szó, a három falu múltja, jelene mégis összekapcsolódik egymással. A mára „Öreggé” vált Akli első említése 1323-ból származik, Akly néven. A település neve a karámot, ólat jelentő akol főnév -i képzős változatából ered. Hajdan állítólag hatalmas sertésakol állt a község helyén, s az később így kapta meg nevét. A település hajdan az Akly és a Perényi család birtokát is képezte. Egykor a faluhoz tartozott, mára viszont önálló településsé nőtt szomszédja, Aklihegy. A Gyulai-hegy oldalán fekvő település (nevét Akli és hegyi fekvése után kapta) Aklihoz hasonlóan magyar lakosságú. A többi „eldugott” településhez hasonlóan számos szokást, hagyományt, mesterséget megőrzött a múltból. Continue reading

1117 17.12.2013 - 17:54

Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület

89432 Szürte, Rákóczi út 104.

karpataljai.nepfoiskola@gmail.com

https://www.facebook.com/karpataljainepfoiskola

738 17.12.2013 - 17:24

Vőfélyversek Hevesi Páltól (Szőlősgyula)

Hívogató

Én általam tisztelettel hivatja (név) holnapra az ő lánya/fia lakodalmára 1-2 pohár bor megitalára, 1-2 tányér leves megételére. Tiszta szívből el is várja, mint jóakaróját/rokonját/felebarátját.

Meg ne vessék az ő szegény hajlékát.

Önöknek ezennel, hívogatás befejeztével jelentem,

Hívásommal minden háznál megjelentem.

A megtiszteltetést köszönettel vették,

A megjelenésüket nekem kijelenték. Continue reading

23882 02.12.2013 - 22:25

Sok jó mester kis helyen (Szőlősgyula)

Molnár Sándor és munkái (12)Azokra a falvakra, amelyek a főútvonalaktól viszonylag távolabb esnek, vagy ahogy mondani szokás, „eldugottak”, legtöbbször igaz, hogy az átlagnál sokkal több dolgot őriztek meg a múltból. Egyaránt így van ez a kézműves mesterségekkel, népszokásokkal, folklórkinccsel. Tökéletesen illik ez a megállapítás rovatunk következő állomására, Szőlősgyulára is. Az ugocsai falu neve egyszerű személynévből keletkezett, míg a Szőlős előtag a falu közelében folytatott szőlőtermesztéshez kapcsolódik. Ma is sok mindent őriz abból, ami egykor még a mindennapok szerves részét képezte. Continue reading

1051 02.12.2013 - 22:04

A királyi erdőőrök faluja (Feketeardó)

Szántó Anna és munkái (7)Csepe és Tekeháza között terül a Nagyszőlősi járás, az egykori Ugocsa vármegye Tiszántúli járásának faluja, Feketeardó. A települést még a XIII. század elején alapították királyi erdőőrök. Az erdőőrök a középkorban erdei vagy erdőközeli falvakban éltek, szolgálva a királyi erdőispánságot. Feladataik közé az erdő őrzése, gondozása, tisztán tartása, a királyi konyhára kellő vad és hal megszerzése volt. Róluk kapta nevét Feketeardó. Első ismert birtokosa Thyba fia Miklós volt. Később az Arday család, a Rákócziak és a Barkóczi grófok birtoka is volt. A falu magyarjai ma is számos hagyományt, s főként kézművesmesterséget őriznek. Continue reading

870 02.12.2013 - 21:43