Hagyományőrzés Verbőcön és Feketepatakon: a padlástól a szövőszékig


Nagyszőlőstől 15 kilométer távolságra fekszik az egykori Ugocsa vármegye Tiszáninneni járásának egyik faluja, Verbőc. Az Árpád-kori települést az írásos források 1251-ben említik először. Nevét az egykor mellette húzódó patakról, a Vrbovacról kapta, melynek jelentése: fűzfával benőtt hely, füzes. Bár a járás tipikusan katasztrofális útviszonyai mellett nem egyszerű feladat a megközelítése, számos hagyománnyal, szokással, ma is élő mesterséggel találkozhat az, aki egy jó kísérő társaságában nyakába veszi a „füzest”. Continue reading

2469 17.11.2013 - 02:04

A ma is élő hagyományok hazája (Salánk)

Polin-Elek-egy-Salankon-talalhato-kozteri-alkotasa--(1)Annak, aki érdeklődik a régi magyar hagyományok iránt, s szívén viseli azok ápolását, megóvását, továbbadását, mindenképp érdemes ellátogatnia a Nagyszőlősi járás e tekintetben legdicsérendőbb településére, Salánkra, ahol számtalan olyan régi mesterség, szokás, hagyomány él, amely másutt rég kihalt, vagy épp már nem is tudják, mi fán terem. Continue reading

2668 17.11.2013 - 01:20

Egy darabka Szatmár (Nagypalád)

nagypaladireformatustemplom2Fertősalmás és Tisza­pé­terfalva között helyezkedik el a Nagyszőlősi járás egy „oda nem illő” faluja, Nagypalád. A falu nevének első írásos említései még az 1400-as évek elejéről származnak. A Nagyszőlősi járás nagy része a történelmi Ugocsa megye területéből lett kialakítva. Nagypalád azonban kilóg a sorból, hisz az hajdan Szatmár megyéhez tartozott. Beékelődve tehát az ugocsai falvak közé, van egy kis szatmári falu is a járás területén, melynek legnagyobb részt református közössége a mai napig is sok hagyományt, emléket, szokást őriz. Continue reading

3381 17.11.2013 - 00:51

Egy falu kereszttel (Tiszakeresztúr)

15938462Benét és vele együtt a Beregszászi járás területét elhagyva, Tiszaújlak felé robogva, egy bal kanyart véve, aztán egy kátyúkkal teli bekötőúton végighaladva a Nagyszőlősi járás egy több tagból álló településcsoportja helyezkedik el. Ezek közül is a legelső Tiszakeresztúr. A kátyútengert végigszenvedve egy hagyományaihoz, történelméhez és magyarságához igen ragaszkodó községgel találja magát szemben az ember. Continue reading

1188 12.11.2013 - 01:07

Fancsika egykor és ma. Mátyás király ajándéka

A-római-katolikus-templom-(4)Nagyszőlőstől kevesebb mint 10 kilométerre fekszik a járás egyik legrégibb múltra visszatekintő települése, Fancsika. A falu neve írásos forrásokban már az 1300-as évek elején megjelent. Fancsika nevét első ismert földesura, a Hont-Pázmány nemzetségből való Fancsika ispán után kapta (neve a régi magyar Fancs vagy Foncs személynévből ered). Lakosságát hajdan legnagyobb részben magyarok alkották, a szovjet érában azonban nagyon sok ukrán települt be a faluba, s ma már inkább ők alkotják a többséget. Fancsika lakói közt görög- és római katolikusok, reformátusok és pravoszlávok egyaránt vannak, s a vallás a nehéz időkben is segítette a magyar nyelv és identitás fennmaradását. Continue reading

1372 12.11.2013 - 00:39

Hungarikum Klubok Kárpátalján

kne11A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület 2011-ben alakult, 2012. január 10-től önálló jogi személy Ukrajnában, tevékenysége az egész Kárpátaljára kiterjed. 2012-ben elkészítette a Kárpátaljai Értéktárat.

Kárpátalján a hagyományápolás, az értékfeltáró munka a 24. órában van. Számos hagyomány feledésbe merült, a településeken már csak egy-két idős ember van, aki hagyományos munkatevékenységet folytat és az értékük nagyon csekély a fiatalok szemében. A politikai és oktatási érdekképviselet hálózata jól kiépített, de a folyamatos küzdelem az megmaradásért/fennmaradásért (hol anyagi okok miatt, hol a magyar gyerekek tömeges ukrán iskolába íratása miatt) a hagyományok ápolása, értékeink újbóli felfedezése, átörökítése csak egy-egy nyári táborozás alkalmával valósul meg, ami természetesen jó, de nem elég. A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület megalakulása azáltal nyer értelmet, hogy e feladatot felvállalja, és tevékenységét eköré szervezi, nem egy települést, hanem az egész kárpátaljai magyarságot képviselve. Ezért kezdte el az értékfeltáró munkát, és készítette el a Kárpátaljai Értéktárat, mely munka során elkészültek a települési és járási értéktárak is, de helyi Értéktár Bizottságok nem alakultak, és azok alakítását nem is tervezzük, hanem egy Kárpátaljai Értéktár Bizottság alakult, melynek tagja a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, és számos szakterület elismert kárpátaljai képviselője, a néprajztól a turizmusig.

Alapszabály módosítással szeretnénk Hungarikum Klubokat szervezni, szám szerint ötöt. Kárpátalja négy magyarok által legsűrűbben lakott járásában (Beregszászi, Nagyszőlősi, Ungvári, Munkácsi) egyet-egyet és a Felső-Tisza-vidéken egyet, ahol a magyarok szórványban élnek. A Klubok az adott járásban lévő magyarok lakta településeken fejtenék ki tevékenységüket: a beregszászi járásban 36, a nagyszőlősi járásban 23, az ungvári járásban 23 és a munkácsi járásban 7 településen, a Felső-Tisza-vidéken leginkább Visk, Técső, Huszt, Aknaszlatina, Körösmező, Gyertyánliget településeken.

A Hungarikum Klubok tevékenységének megszervezését és koordinálását a Népfőiskolán belül Kész Barnabás végezné, aki történelem- és néprajztanár, erős nemzeti elkötelezettséggel a magyar ügy iránt. Tagja a Kárpátaljai Értéktár Bizottságnak.

A hungarikum klubok járásonként egy-egy kiemelt helyi érték körül jönnének létre, melyekről a klubot is elnevezhetnénk, de emellett természetesen más helyi értékek védelmét is felvállalják majd. Ezek a következők lennének:

  • Ungvári járás: „Unikális Nagydobrony” (A településre számos ok miatt esett a választás: nyelvsziget, színes viselet, máig élő népszokások stb.);
  • Munkácsi járás: „Kenderesi kilátó” (a munkácsi vár a turullal „túl nagy falat” e célból, ezért esett választásunk a Feszti-körkép megfestésének helyszínén a közelmúltban felállított emlékhelyre.);
  • Beregszászi járás: „Beregi szőttes”(Kárpátalja „legmagyarabb” járásában rengeteg érték közül magaslik ki e háziipari és népművészeti termék.);
  • Nagyszőlősi járás: „Salánki hordó” (A hagyományos bodnármesterségen kívül az ugocsai értékek között természetesen foglalkozunk majd a salánki hímesekkel, a paládi kapuval, a hagyományos betlehemes játékkal, a tiszaháti skanzennal, a tiszabökényi Árpád-kori ref. templommal, a tiszaújlaki Turullal stb.);
  • Felső-Tisza-vidék: „Erődtemplomok” (Ebbe bele tartoznak a huszti, viski és a többi templom védelmi jellege, a tájra jellemző zsindelytetőzet, a fehérre meszelt falak alatt feltárt középkori freskók, a festett mennyezetkazetták stb.).

A klub a következő programok megvalósítását tervezi:

Vidékünkön a magyar fiatalság nemzeti identitástudata igen nagy veszélyben van. Ennek okai többek között az anyanyelvi oktatás nehézségeivel, az állam részéről tapasztalható asszimilációs törekvésekkel magyarázható. Az iskolában csak fakultatív alapon tanítják minimális óraszámban a magyar nép történetét (a Kárpát-medence földrajzát, magyar népismeretet pedig egyáltalán nem), de sok szülő eleve ukrán iskolába adja gyerekét, hogy „jobban boldoguljon”. Magyar nyelvű szakiskolák híján, az idősebb mesteremberek kihalásával kihalnak a hagyományos kézműves mesterségek is. Éppen ezért szeretnénk beindítani a vidék magyar iskoláira támaszkodva, együttműködve a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetséggel, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Közösséggel, a Salánki íjászkörrel és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával, egy olyan programsorozatot, amelynek keretén belül megismertetnénk a vidék fiatalságát nemzeti történelmükkel, a vidék történelmi és kulturális emlékeivel, a hagyományos mesterségekkel és népszokásokkal, nemzeti értékeivel, emellett erősítenénk magyarságtudatukat is. Ugyanakkor némi erkölcsi és anyagi támogatást, ismeretséget tudnánk biztosítani a programba bevont személyeknek: valamilyen háziipart, kézművességet bemutató idős embereknek, valamint a hagyományőrzőknek.

A program két támakörben valósulna meg:

I. Hagyományos népi mesterségek Kárpátalján

A foglalkozások kétféle módon szerveződnének:

1. Egy-egy iskola diákjait utaztatnánk ki az adott helyszínre, ahol az adott szakember bemutatná, tanítaná a hordókészítés, fafaragás, bőrdíszművesség, fazekasság, szövés, fonás, csipkeverés, csizmadia-mesterség, kovácsmesterség, kosárfonás, lekvárfőzés stb. alapjait.

2. A „mobilisabb” iparost, kézművest vinnénk ki egy-egy iskolába, aki ott foglalkozna a gyerekekkel.

A kézműves bemutatók tervezett helyszínei Nagydobrony (Ungvári és Munkácsi járás számára) és Nagybereg (a Beregszászi és Nagyszőlősi járás számára) lennének.

II. Lovas nemzet a magyar! (lovasnomád (íjász), kuruc, huszár katonai hagyományőrzés)

A foglalkozások „élő történelemórák”, bemutatók formájában itt is kétféle módon valósulnának meg azzal a céllal, hogy pótoljuk a fiatalok hiányos történelmi ismereteit, kézzelfogható közelségbe hozzuk hadtörténetünk fontosabb fejezeteit (honfoglalás és kalandozások kora, magyar lovagkor, Mátyás fekete serege, végvári harcok, hajdúk, kuruckor, az 1848-as huszárok stb.) és mesterségeit (ötvösség, nemezelés stb.) – e korok bemutatásához a Salánki íjászkör már rendelkezik eszközökkel, lovakkal és két évtizedes tapasztalattal.):

1. Egy-egy iskola diákjait utaztatnánk ki terepre, vagyis a két tervezett bázis helyszínére. Az egyik ilyen bázisunk a Főiskola nagyberegi tájháza lenne, ahol már rendeztünk hasonló programokat és nyaranta a KMPSZ Mikes Kelemen Hagyományőrző Alkotótábora kerül megszervezésre, a másik bázis pedig a Salánki íjászkör 6 hektáros, magántulajdonban lévő táborhelye lenne, mely kiválóan alkalmas lovas rendezvények lebonyolítására. A bemutatókat
természetesen íjászat és lovaglás egészítené ki.

2. A hagyományőrzők utaznának ki egy-egy iskolába „élő történelemóra”, bemutató céljából, itt viszont a távolabbi iskolák esetében problémát jelent a lovak szállítása.

A felvázolt programok megvalósításához szükséges költségek három részre oszthatók:

1. Az iskolások utaztatása vagy a mesterek, hagyományőrzők utaztatása;

2. Az eszközök, kellékek, nyersanyag beszerzése;

3. A szakemberek „ösztöndíja”.

Ezen kívül egyszeri beruházásként égetően szükség lenne egy autentikus, 4,5-5 m átmérőjű jurta megvásárlására, amely akár a bázisokon, akár az iskolákban felállítva díszletként, bemutatósátorként, menedékként, foglalkoztatósátorként és öltözőként funkcionálna, valamint a már meglévő régi nyergeink feljavítására, átvarrására, vagyis biztonságosabbá tételére.

E programok a tanév folyamán és a tanítási szünet idején kerülnének megvalósításra. A rendezvényeket igyekeznénk valamely aktuális történelmi dátumhoz, évfordulóhoz, ünnephez is kötni.

Szürte, 2013. szeptember 27.

 Molnár Eleonóra

a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület

elnöke

1770 10.11.2013 - 21:52
1405 10.11.2013 - 16:24