A Tivadarfalvát és Batárt összekötő autóúttól némiképp félre esik az egykori Ugocsa megye kisnemesi községeinek egyike, Forgolány. Az írásos formában először 1300-ban említett, lakosságát tekintve, sajnos, egyre zsugorodó település színes és érdekes történelemmel, hagyományokkal rendelkezik, lakosságához és eredetéhez egyaránt különös történetek, hiedelmek fűződnek. Continue reading →

Az ukrán–román határ mentén, Batár, Csepe és Öregakli szomszédságában terül el a Nagyszőlősi járás írásban először 1380-ban említett települése, Nevetlenfalu. Akkor azonban még Gyakfalvának, más néven Deákfalvának vagy Diákfalvának nevezték. A „gyak” előtag régi ‘szúr’, ‘döf’ jelentése idővel a ‘közösül’ jelentéssel is bővült, ezért 1619 után az illetlen szó helyett a Nevetlenfalu megnevezést kezdték el használni, ami 1720-ban vált hivatalossá. Continue reading →

A Tisza ölelésében, Tiszabökény és Tivadar­falva szomszédságában, azokkal „összenőve” terül el az először 1220-ban Villa Petur néven említett Tiszapéterfalva. Neve a Péter személynév és a birtokos személyraggal ellátott ’falu’ főnévnek összetételéből alakult ki. Gazdag történelemmel és hagyományokkal rendelkezik, melyeket ma is sokan védenek, visznek tovább. Continue reading →

Beregszász és Nagyszőlős között, félúton helyezkedik el a magyar történelem egy Kárpátalján „maradt” fontos települése, Tiszaújlak. A Tisza-parti település nemcsak a magyar história néhány nagy és meghatározó eseménye kapcsán említendő, hanem ipari élete, híres szülöttei révén is. Continue reading →