1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez
Javaslat a
„Beregi szőttes és hímzés”
[települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez
A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI Continue reading
1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez
Javaslat a
„Beregi szőttes és hímzés”
[települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez
A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI Continue reading →
1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez
Javaslat a
„salánki hordó”
[települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Continue reading →
1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez
Javaslat a
„Rákóczi-kultusz Kárpátalján”
[települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez
A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI Continue reading →
1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez
Javaslat a
„kárpátaljai archaikus ima”
[települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez
A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI Continue reading →
A Tivadarfalvát és Batárt összekötő autóúttól némiképp félre esik az egykori Ugocsa megye kisnemesi községeinek egyike, Forgolány. Az írásos formában először 1300-ban említett, lakosságát tekintve, sajnos, egyre zsugorodó település színes és érdekes történelemmel, hagyományokkal rendelkezik, lakosságához és eredetéhez egyaránt különös történetek, hiedelmek fűződnek. Continue reading →
Nevetlenfalu és Tiszapéterfalva között, az ukrán–román határ szomszédságában terül el a történelmi Ugocsa megye egyik legrégebbi múltra visszatekintő, először 1216-ban említett, kevesebb mint 1000 lelket számláló kis faluja, Batár. Nevét a mellette elhaladó Batár folyó után kapta. A közel 800 éves, kezdetben flamand hospesek lakta település története során átélt tatárjárást, lengyel pusztítást, a török-tatár sereg dúlását és pestist is. A túlnyomó részt görögkatolikusok lakta falu közigazgatásilag a Nevetlenfalui Községi Tanácshoz tartozik, s bár Kárpátalján sok helyütt teljesen ismeretlen a neve, gazdag és színes történelemmel, hagyatékkal bír. Continue reading →
Az ukrán–román határ mentén, Batár, Csepe és Öregakli szomszédságában terül el a Nagyszőlősi járás írásban először 1380-ban említett települése, Nevetlenfalu. Akkor azonban még Gyakfalvának, más néven Deákfalvának vagy Diákfalvának nevezték. A „gyak” előtag régi ‘szúr’, ‘döf’ jelentése idővel a ‘közösül’ jelentéssel is bővült, ezért 1619 után az illetlen szó helyett a Nevetlenfalu megnevezést kezdték el használni, ami 1720-ban vált hivatalossá. Continue reading →
A Tisza ölelésében, Tiszabökény és Tivadarfalva szomszédságában, azokkal „összenőve” terül el az először 1220-ban Villa Petur néven említett Tiszapéterfalva. Neve a Péter személynév és a birtokos személyraggal ellátott ’falu’ főnévnek összetételéből alakult ki. Gazdag történelemmel és hagyományokkal rendelkezik, melyeket ma is sokan védenek, visznek tovább. Continue reading →
A Tiszától mindössze két kilométerre fekszik a magyar, ukrán és ruszin lakosok által alkotott Tiszaújhely. Neve az új melléknév és a hely, ’helység’ főnév összetételéből alakult, és arra utal, hogy a falu újabb szomszédainál. Háborúk, iskolabezárás, a lakosság magyar többségének folyamatos és sajnálatos csökkenése jellemzi múltját, jelenét. Continue reading →
Beregszász és Nagyszőlős között, félúton helyezkedik el a magyar történelem egy Kárpátalján „maradt” fontos települése, Tiszaújlak. A Tisza-parti település nemcsak a magyar história néhány nagy és meghatározó eseménye kapcsán említendő, hanem ipari élete, híres szülöttei révén is. Continue reading →
© 2013 «Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület»
© 2013 Oktatási és informatív portál «Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület»
Minden jog fenntartva. Sokszorosítása, másolása vagy anyagok használatát csak hiperhivatkozást ezen a honlapon.
Elérhetőségek: 89432, Kárpátalja, Szürte, Rákóczi út 104. Ukrajna.
Telefon :+38 0312 91 91 91.
E-mail : karpataljai.nepfoiskola@gmail.com
Készítette: globalistic.org.ua
Counters