A fonóban újra szólt a nóta (Beregsom)

A környéken hajdan bőven fellelhető somfák után kapta nevét, amelyet már egy 1270-ből származó okirat is említ mint királyi birtokot. Rövid nevéhez társult jóval később a Bereg előtag. A névadó somfákat ma már persze hiába keresnénk, de munkájában, érdeklődési körében vagy épp mesterségében a régvolt időkhöz ragaszkodó lakost azért bőven találhatunk – ez Beregsom. Continue reading

825 02.05.2014 - 19:39
822 10.04.2014 - 15:46

A nemtudom szilvától a böllérkedésig (Mezőgecse)

Beregszásztól mindössze 10 km-re található a sokak számára leginkább a böllérkedésnek és a lekvárfőzésnek szentelt eseményeiről híres Mezőgecse. Az Árpád-kori település nevének első említése 1232-ből származik. Nagy tömegeket érdeklő és megmozgató rendezvényein kívül a hagyományokhoz való erős ragaszkodás is érdekessé, értékessé teszi a falut s annak lakosságát. Continue reading

770 10.04.2014 - 15:44

Egy „csonkává” vált település (Csonkapapi)

Rovatunkban ezúttal Csonkapapit mutatjuk be. A község Hetyen és Mezőkaszony között helyezkedik el. Nevét az oklevelek 1261-ben említik először Pop néven. A Papi helynév papi birtokra utal. A csonka előtagra egy befejezetlen templomról szóló eredetmonda is utal, a szájhagyomány viszont úgy tartja, hogy Papi mellett hajdan létezett egy Csonkás nevű település, ami 1241–42-ben a tatárjárás következtében szinte teljesen elnéptelenedett, mivel lakosai Papiba, e fallal megerősített faluba menekültek. Színes történelemmel, hagyományokkal rendelkezik, s bőven vannak itt ügyes kézművesek is. Continue reading

768 27.03.2014 - 22:25
632 27.03.2014 - 22:22
707 07.03.2014 - 17:41

Ahol az ügyes kezűek nem unatkoznak (Hetyen)

Beregszásztól alig több mint 20 kilométerre fekszik az írásos forrásokban először 1270-ben említett Hetyen. Az egykor Bereg vármegye részét képező település jócskán bővelkedik ügyes kezű mesteremberekben, kézművesekben, akik nemcsak aktívan tevékenykednek, de igyekeznek ismereteiket át is adni a fiatalabb nemzedék képviselőinek. Continue reading

1246 24.02.2014 - 16:50

Nótázó kántor, tojásszedés, ellesett mesterségek (Bótrágy)

A Kárpátalja magyarlakta településeit, s az azokban élő hagyományokat, kézműveseket és mesterembereket bemutató rovatunkban több alkalommal olvashattak már olyan népszokásokról, amelyek csak az adott településre jellemzőek. A sorozat újabb állomása, Bótrágy is büszkélkedhet – ügyes kézművesein és mesteremberein túl – olyan szokással, ami bár nem csak erre a településre jellemző, de mégis különleges, s ami még ennél is fontosabb: ma is él, a mindennapok részét képezi. Continue reading

897 24.02.2014 - 16:48

A „ruharongyító” borok hazája (Kígyós)

Beregszász és Nagy­bereg között helyezkedik el a leginkább a szőlőtermesztésről, borkészítésről elhíresült falucska, Kígyós. No, de ne felejtsük el, hogy a járásközpont szomszédját bizony nemcsak jó borai, hanem a népművészet mestere címmel rendelkező kézművesei, méhészei, ügyes, kitartó és találékony mesteremberei is különösen értékessé teszik. Continue reading

688 24.02.2014 - 16:46

Ahol jó mesterért nem kell a szomszédba menni (Nagybégány)

Beregszásztól csak néhány kilométernyire s egy vonatállomásnyira fekszik az egykor Bereg vármegyéhez tartozott Nagybégány. A másfélezernél is több lakosú, írásos forrásokban először az 1300-as évek elején említett település ugyan nincs olyan messze a járásközponttól, azonban talán a főútvonaltól való félreesésének köszönhetően őriz még sok-sok értéket a múltból. Continue reading

1053 30.01.2014 - 14:39